2010. május 2., vasárnap

Dread

Félelem


Kevés dologtól félek,
De azoktól rettegek.
Nem marad bennem lélek,
De te ezt nem engeded.

Megfogod a kezemet,
És oly erősen tartod,
Belekékülnek az erek,
bár nem ezt akarod.

Nemrég errefele fújt
Egy sárga rózsát a szél.
Öleltelek volna úgy,
Hogy szívem szakadt azért.

Testem irányítója
A vágy volt aznap éjjel.
Sírt a fiatal gólya,
Majd elaludt egy képpel:

Ezen a titkos képen,
Amit csak én láthattam,
Ott voltál te is éppen,
Arcod kedves, ártatlan.

Ott voltam rajta én is,
Szám a tiédre tapadt.
Forró volt a testünk mégis
Úgy vártuk az alkalmat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése